Eléggé random jött az ötlet, egészen pontosan egyik nap valahogy szóba került nálunk, hogy hogy is írják a Dunán átívelő hidakat. Kötőjeles és különírt verzió volt a vita tárgya, ahol én váltig állítottam, hogy külön helyes, és hát, igazam is lett. Egyébként sokan másképp tanulták, és elhiszem, milyen irritáló lehet, hogy ilyen sokszor módosítgatnak az elképzeléseiken a nyelvészek. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása van érvényben. E kötetben A különírt elemekből álló földrajzi nevek alcím alatt található 181. pont teszi egyértelművé, hogy (nyilván a Lánchíd kivételével) a hidakat külön, kötőjel nélkül írjük az előttük álló nagybetűs nevüktől:
[...]
Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (a Tisza hídja), a Duna-hidak stb.Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot ─ a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt ㅡ egybeírás váltja fel, például: Csörsz-árok ─ Csörszárok utca, Ferenc-hegy ─ Ferenchegyi út. [Vö. 172.]
És hogy miért írjuk a többivel ellentétben Lánchidat egybe? Erre még a könyvben sem találtam választ, de neten valahol láttam, hogy régebben elterjedt neve volt a Széchényi lánchíd is, amit ma már ritkán hallunk. Ha jobban belegondolunk, akkor az egészen helyes formája Széchényi híd lenne (szerintem). De mivel a kinézetéről lett híres, leginkább a láncairól, így gondolhatjuk, hogy a sima híd szó helyett a lánchíd köznevet biggyesztették oda Széchényi neve mögé. És valószínűleg idővel a legnagyobb magyar vezetéknevét is kezdték elhagyni, hiszen miért ne rövidítsünk, amikor csak 1 láncos hidunk van. Természetesen ez csak a szerény feltételezésem, de elég elképzelhető, hogy a kivételt képző Lánchíd mai neve a fenti rövidítések által keletkezett.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése