Azt hiszem, minden könyvmoly el tudná panaszolni, mennyi alkotás várja őt a polcon/kívánságlistán, hogy végre elolvassa. És sokunknál vannak kifejezett műfajok, amelyek berkeiben tágítani szeretnénk olvasottságunkat. Ilyen számomra például a pszichológia.
Ismereteim - és érdeklődésem - e téren tavaly kezdődtek. Sajnos nem büszkélkedhetek felhalmozott önsegítő könyvek kupacával, de sokkal jobban belemélyedtem a témába azóta.
Ezt a kötetet egy nézelődés során pillantottam meg. Érdeklődtem a sémák iránt, hiszen igazából mindenkinek vannak. És mik is ezek? Folyamatosan ismétlődő, igazságnak hitt berögződések, melyek sajnos a hosszútávú boldogság útjába állnak. Adnak egy keretet a viselkedésünknek bizonyos szituációkban. A hétköznapokban is hallottam már használni a séma szót, a sablon szinonimájaként - így talán könnyebb a megértése a fogalomnak.
Rettentően érdekes, hogy az agyunk hogyan irányít minket múltbeli cselekvéseket alapul véve, melyek valamikor nagyon hasznosnak bizonyultak, de a jelenben hátráltatnak. Ott vannak az ismerős helyzetekben adott reakcióink mozgatórugójaként a tudatalattinkban.
Vágyi Petra sématerápiával foglalkozó klinikai szakpszichológus mindent lefedve összefoglalta a témát. Ismerteti a sémákat, és részletesen ír arról is, hogyan - és életünk melyik szakaszában - alakulnak ki. Mind a szülői, mind a gyermeki sémamódokkal megismerteti az olvasót, amit a rengeteg kliens történetének hála még könnyebb megérteni. Számos hasznos munkalapot is találunk a könyv hátuljába, melyek önmagunk vizsgálatához szükséges kérdéseket tartalmaznak. És ami miatt még olvasóbarátabb - ha létezik ilyen szó 😄- az alkotás, azok a zseniális ábrák. Szerencsére nem is spóroltak belőlük.
Amit kifogásolni tudnék, az a megoldásról szóló rész hosszúsága. A könyv vége felé mindössze egy rövid fejezet jut ennek a témának. Persze egyáltalán nem meglepő, a pszichológiával foglalkozó művek általában magát az okot, a problémát boncolgatják, hiszen ezt kell először felismerni, és a változás útja különben is mindenkinek máshogy kanyarodik. Viszont így az alcím a "Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből?" helyett lehetne "Mi áll az ismétlődő forgatókönyvek hátterében?" - mondjuk.
Összességében ajánlom annak, aki egyáltalán nem találkozott még a sématerápiával, és annak is, aki úgy érzi, vannak még elsajátítandó ismeretek e téren.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése