Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Egy történet vége - befejezem a blogot

Így az év végéhez közeledve nemcsak fizikailag, de sok más tekintetben is nagytakarítást végeztem. Rengeteg mindent volt időm átgondolni, így a blog kérdését is. Már egy ideje gondolkoztam rajta, hogy abbahagyjam. Minden egyes könyvről bejegyzést írni nem kis erőfeszítésembe került, nem is említve más témákat. (Ezekre jóformán alig maradt időm, mint az észrevehetitek.) Szerettem volna több nyelvtani érdekességet, és mindenféle ajánlót írni, és mégis: mikor arra gondoltam, hogy le kéne ülnöm összerakni azokat a bejegyzéseket, egyáltalán semmi motivációt nem éreztem. És ez egyre inkább jellemző lett: a bejegyzések elkészítése inkább feladattá vált, teherré, mint élvezetes hobbivá. Ez persze kezdetben nem így volt. Az első években annyira lelkes voltam, emlékszem, alig vártam, hogy végre megjelenjen egy blogbejegyzés, mert már meg volt írva a következő kettő. Volt olyan időszak, amikor heti 2-3 bejegyzés is kikerült. Idén pedig, nos, elég csak ezt az utolsó felét nézni az évnek: teljesen
Legutóbbi bejegyzések

Kerstin Gier: Fellegszálló - könyvértékelés

Idei évem utolsó olvasmányának könyvértékelése következik. Ezt a kötetet már egyébként tavaly is kinéztem magamnak, de örülök, hogy idén vettem csak kézbe. Nagyrészt a két ünnep között játszódik - én is ekkor olvastam. A Fellegszálló egy mesés szálloda a svájci hegyekben, itt dolgozik Fanny Funke - szülei nem épp nagy örömére. Fanny 17 éves, és abbahagyta a sulit. A szeptembert iskolapadba visszaülés helyett szobalányként kezdte, és azóta is kitartóak dolgozik a Fellegszállóban (újabban bébicsőszként). A történet picivel karácsony előtt veszi kezdetét: az év legforgalmasabb időszakában. Ugyanis a szállodában híres szilveszteri bált tartanak minden évben, amire neves emberek szoktak érkezni. Az idei szezon a korábbiakhoz hasonlóan indult: az év utolsó hetében a szálloda egész személyzete (és a tulajdonos testvérpár morcosabb tagja) idegeget megfeszítő figyelemmel és készüléssel várta vagyonos vendégeit. Mint minden évben, az előbb kiemelt tulajdonos fia, a szálloda leendő örököse, Ben i

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway - könyvértékelés

Ez a könyv azért keltette fel az érdeklődésemet, mivel mindössze egy napon játszódik. Továbbá nagyon hangulatosnak ígérkezett, hogy a főszereplővel készülhet az olvasó egy estélyre, nosztalgiázásba merülve. Szerencsére voltam annyira előrelátó, hogy egy olyan időszakban vettem kézbe, ami a lelassulásról és a pihenésről szól. Ez egy tipikusan olyan regény, aminek elolvasására időt és figyelmet kell szakítani. Mivel cselekménye elenyésző, elmélgetések töltik ki ezt a több mint 200 oldalt. Nagy meglepetésemre - és sokszor sajnálatomra - nem pusztán Mrs. Dalloway gondolatai, hanem más szereplőké is. Méghozzá túláradóan részletes gondolatfüzérek. Néha nehéz volt követni, pontosan kinek a fejében is vagyunk. Szóval Mrs. Clarissa Dallowayen kívül régi barátai is elég nagy szerepet kapnak, amit kissé nehezményeztem. Valamiért inkább a címszereplőhöz ragaszkodtam volna, hogy az ő szemszögére fókuszáljon nagyrészben a kötet. Illetve egy házaspár volt még kiemelve, Warren Smithék, akiket jó darab

Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála - könyvértékelés

Ismét egy elég közismert orosz mű, amit én stílusosan ágyban olvastam el, betegen. Pár óra alatt lehet vele végezni, és ennél jobb alkalom nem is kínálkozhatott volna számomra, úgyhogy gyorsan "kivégeztem". Azzal indítja ezt a kisregényt Tolsztoj, hogy Ivan Iljics meghalt. Kollégái az újságból értesülnek róla, és nem épp érzelmes gondolatok keletkeznek bennük a hír hatására, hanem inkább munkaügyi kérdésekről és lehetőségekről kezdenek gondolkozni: ki kerülhet a helyére?  Tudniillik ugyanis, hogy Ivan Iljics törvényszéki bíró volt. Egy vérbeli hivatalnok (csinovnyik), aki szép kis karriert futott be. (Mindemellet mély és őszinte barátságokat már nem tudott kialakítani.) Hamar az ő szemszögébe kerül az olvasó, vissza a múltba, mikor még élt. Utolsó hónapjait követhetjük végig a főszereplő szemszögére fókuszálva. Ha egy szóban kéne jellemeznem ezt az időszakot, akkor az a szenvedés lenne. Az ágyban töltött, betegeskedős hetei kínszenvedések voltak. Mind a fizikai, mind a lelki

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Már egy ideje terveztem elolvasni ezt az orosz klasszikust, és idén végre kikölcsönöztem a könyvtárból. Nem egy rövid olvasmány, de rászántam magam. A történet főszereplője Rogyion Romanovics Raszkolnyikov, aki - nem nagy spoiler - gyilkosságot követ el a regény elején. Ami igazán érdekes, az az, hogy ezután mi történik vele. Beteg lesz, lázálmok gyötrik és gyakorlatilag megőrül. A különböző gondolatmenetek és elképzelések - amik hol a fejében zajlanak, hol hangot is ad nekik - teszik ki a könyv izgalmas részét. A mű címe egyértelműen megjelöli témáját: a bűnt és az ezután következő bűnhődést. Őszintén szólva arra számítottam, hogy általánosabb kérdéseket fog majd feltenni. Például mi számít bűnnek? Miért kell bűnhődni? Szükségszerűen magával hozza-e a bűn elkövetése a bűnhődést? Ehelyett azonban egy specifikus esetre fókuszál az író, ami nekem, bevallom, negatívum. Persze Raszkolnyikov bűne és a bűnhődése érdekes, de 700 oldalba igazán belefért volna, hogy helyenként kiszélesített lát

Charles Dickens: Karácsonyi ének - könyvértékelés

Valószínűleg mindenki hallott már erről a rövid kis történetről, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy egy nap alatt (természetesen karácson napján) olvassuk el. Igazából mindig, de az ünnepek alatt különösen szeretek olyan olvasmányt választani, ami illik az aktuális szakaszához az évnek.  Ez a kisregény (novella?) abszolút megteremti a varázslatos hangulatot, sőt, már-már misztikusat, hiszen a főszereplőt, Scrooge-ot szellemek látogatják meg: a régmúlt karácsonyok, a jelen karácsonyának és jövő karácsonyok szellemei. Elrepítik őt az időben össze-vissza cikázva különböző karácsonyokba, más-más családok és emlékek közé. És hogy miért pont Scrooge-ot? Hadd szóljak erről a zsémbes öregemberről, és mindjárt egyértelmű lesz, miért ő kellett Dickensnek egy fejlődéstörténetre. Szóval Scrooge amellett, hogy fösvény, hihetetlenül udvariatlan és szinte gonosz. A történet elején nemhogy nulla, gyakorlatilag -1 empátia van benne. Nem érdekli semmi és senki, pontos megtestesítője az életunt öregekne

Ambrose Parry: A halál művészete - könyvértékelés

Eléggé meglepően indult számomra ez a kötet. Will ugyanis elutazott, mi több, az is kiderül, hogy Sarah-val se tartotta a kapcsolatot. Európai utazásának végeztével azonban visszatér a már jól ismert Queen Streetre, ahol szembesülnie kell vele, hogy a Miss Fisher név már nem sok embernek ismerős, az illető hölgyet immár Mrs. Banksnek hívják. Bár Sarah férjhez ment, és a viszonyuk Ravennel meglehetősen távolságtartó, mégis összefognak, hogy megvédjék Dr. Simpsont. A mindkettőjük számára kedves orvost ugyanis csúnya plelykák övezik. Rosszakarói - egyet lehet tippelni, melyik felsőbbrendűségi komplexusban szenvedő orvossal az élen - azt terjesztik, hogy ő a felelős egyik betege haláláért. Simpsont persze nem nagyon hatja meg ez a sületlenség, de egykori pártfogoltjai tisztára akarják mosni a nevét. Indul hát újra a nyomozás - mint a régi szép időkben. Reménykedtem, hogy Sarah nem hozza magával azt a rossz szokását, hogy szinte fut Raven után, de sajnos a kötet elején még megfigyelhető ez

Ambrose Parry: Minden testek sorsa - könyvértékelés

Edinburgh, Skócia, 19. század. Kell-e ennél többet említenem, vagy egyértelműen elfogadjuk, hogy ez egy őszi, borongós időre tervezett olvasmány? Nem kevesebb, mint egy éve szereztem be ezt a könyvet. Tavaly ősszel már nem tudtam helyet szorítani neki a TBR listámban, szóval csúszott idénre.  A történet főszereplője Will Raven, egy fiatal orvostanhallgató, aki a népszerű dr. Simpson tanonca lesz. A nála valamivel idősebb orvos befogadja a házába, és lehetőséget biztosít neki a tanulásra saját praxisában. Ebben a meglehetősen kaotikus házban - melyben egyébként a rendelő is található - folyamatos gyerekzsivaly és kutyák vannak. Továbbá itt lakik dr. Simpson felesége, az ő testvére (Mina), az állandóan elégedetlen szakácsnő, egy karótnyelt komornyik és egy tisztázatlan munkakörrel rendelkező szobalány, Sarah. Miss Fisher nemcsak takarít és a ház körüli teendőkben segédkezik, hanem a betegekkel is segít. Nőként nincs lehetősége szabadon tanulni - vagy egyáltalán élni -, viszont dr. Simpso

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe - könyvértékelés

Már több mint egy éve kinéztem ezt a világhírű könyvet, és idén ősszel végre sort kerítettem az elolvasására.  Azt tudni kell rólam, hogy nem vagyok újraolvasós típus. Amit már egyszer kézbe vettem, annak elolvasása, úgy érzem, időpazarlás lenne, hiszen rengeteg más kötetet olvashatnék helyette. De mikor végigértem ennek a műnek az első fejezetén, kétségem nem fért hozzá, hogy újra fogom olvasni. Igen, Basil Hallward és Lord Henry éppen csak elkezdett beszélgetni, én pedig már beleszerettem a könyvbe. Megtetszett az idilli, könnyed hangulat, amiben a két szereplő indította a regényt. A festőnek (Basil) egy mély benyomást tevő modellje akadt. Egy titokzatos fiatalember, akinek ifjúsága és szépsége megigézte a művészt, és akinek kilétét nem is kívánta megosztani. Persze kiderült, hogy a festmény, amin  dolgozott, Dorian Grayt ábrázolta. Henry nem is halasztotta sokáig a találkozást ezzel az ifjúval, rögtön a második fejezetben megismerkedett a régi barátja által felejthetetlennek tartott

Gaston Leroux: Az operaház fantomja - könyvértékelés

Már egy ideje várólistás volt nálam, mikor megtudtam, hogy a Madáchban játsszák. Long story short: két színházjegyet kértem szülinapomra, és elhatároztam, hogy az előadás előtti héten elolvasom majd a könyvet. Ez így is történt, 1-2 nap alatt befejeztem most novemberben, majd friss olvasási élménnyel megnéztem a musicalt.  Az alaptörténettel talán sokan tisztában vagytok: egy férfi, kinek személyét homály fedi, egy "fantom" lakik az operaházban, aki beleszeret az egyik énekesnőbe. Ugyanakkor ennek a fiatal hölgynek akad még egy bálványozója, szóval szerelmi háromszög alakul ki. Bevallom, engem sokkal inkább a Palais Garnier épülete iránti rajongásom vett rá, hogy kikölcsönözzem ezt a könyvet, mintsem a szerelmi háromszög és drámai románc ténye. Persze, nem tagadhatom, hogy ez a teátrálisnak igérkező viszony is felkeltette az érdeklődésemet, de egy ilyen grandiózus és lenyűgöző épületbe helyezett, és annak történelmével összefüggő kötet elolvasását semmiképpen nem hagyhattam k

Stendhal: Vörös és fekete - könyvértékelés

Már egy jó ideje halogatom ennek a könyvnek az értékelését. Elég nehéz összeszednem a gondolataimat, pedig a terjedelméből adódóan bőven kéne, hogy legyen mit mondanom. Kezdjük talán ott, ami a legalapvetőbb kérdésként merülhet fel, ha valaki meglátja ezt a 600+ oldalas monstrumot: miért akartam elolvasni? Igazából magamtól biztos, hogy nem vettem volna kézbe. Viszont megkaptam ajándékba, ráadásul ajánlott olvasmány is volt, szóval hogy is hagytam volna, hogy csak ott pihenjen a polcomon.   A történet egy V errières nevű kisvárosban indul. A helyi ács fiát, Julien Sorelt nevelőnek fogadják. Az újgazdag polgármester, de Rênal taníttatni kívánja gyermekeit, és némi aggályoskodás után házába költözteti Julient, hogy fiainak oktasson latint. De  Rênalné rögtön a kegyeibe fogadja a fiút. Szépen lassan több is kezd kialakulni a 30-as évei felé közelítő asszony és a 19 éves Julien között.  De  Rênalné érdekházasságot kötött, így most először tapasztalja meg igazán a szerelmet, akárcsak Julien

Jókai Mór: Az arany ember - könyvértékelés

Jókai egyik leghíresebb regénye, a Modern Midász - ahogy pár országban lefordították. A főszereplő és a mitológiai Midász király alakja között annyi a hasonlóság, hogy minden arannyá válik a kezükben. (Tímár Mihály esetében mondjuk csak átvitt értelemben.) Akármilyen üzletbe kezd, siker koronázza. Ennek ellenére mégsem boldog. És hogy miért? Figyelem! A blogbejegyzés részletes leírást tartalmaz a cselekményre vonatkozóan Történetünk elején Tímár még csak egy egyszerű kormányos a Szent Borbála fedélzetén, amin egy török nagyúr szállíttat búzát. Az ő lánya a még gyerek Tíméa, akit - apja halálos ágyán tett utolsó kérésének megfelelően - Tímár a Brazovics-házba visz Komáromban. Itt (úgy ahogy) befogadják, és itt nevelkedik. Közben azonban Tímár rájön a török nagyúr "utolsó titkára", megtalálja kincseit. Nagy dilemmával áll szemben: kié is pontosan a sok értékes ékszer? Tíméájé? Az övé? Végülis megtartja, mondván, hogy megkétszerezni ezt a vagyont, és úgy adja majd Tíméának - ön

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának - könyvértékelés

Szeptemberben, a kedvenc hónapomban szeretek a számomra kedves Szabó Magdától olvasni. Nehezen jutottam dűlőre, hogy mégis melyik regényét válasszam. Végülis Zsófika mellett tettem le a voksom, a fülszöveg alapján én is kíváncsi lettem, hogy mit is szeretett volna üzenni neki az apukája. Zsófika kilóg a többiek közül - mint ahogy az írónő sok szereplője (más műveiben) -, érthetetlen gyerek, valami "nem stimmel" vele. Látszólag logikátlan döntései pedig egyre csak szaporodnak, mikor apja meghal, és ő utolsó szavainak értelmét szeretné kideríteni. Elhatározza, hogy felkeresi az utolsó embert, akihez apja a címben is szereplő mondatot intézte, hátha mást is ki tud szedni belőle. De Zsófi ügyetlen, határozatlan és félénk, nehéz számára a felnőttekkel szótérteni. Igazából az összes őt körülvevő felnőtt csak tippelgetni tud a lány cselekedeteinek okára, próbálják őt megérteni, de hiába.  Egyik kedvenc szereplőm Márta néni lett. Talán ő volt az egyetlen, aki nem a saját gondolatait

Jane Austen: A mansfieldi kastély - könyvértékelés

Mikor is lenne alkalmasabb egy kellemes Jane Austen könyvet kézbe venni, ha nem az augusztusból szeptemberbe átmenő időszakban? A változás, ami ilyenkor végbemegy a természetben szerintem nagyon passzol ahhoz a hangulathoz, amit az írónő teremteni szokott. Ez Fanny Price történetével sem volt máshogy. A több, mint 500 oldalas regény vagy 10 évet ölel fel hősnőjének életéből. Ott veszi fel a fonalat a történet, ahol családi szívélyesség közepette Fanny Mansfieldbe kerül. Nevelésének terhét a jóakaró rokonok leveszik anyja válláról, és életének meghatározó éveit, felnövését egy jóval előkelőbb társaságban töltheti. Kezdeti idegenségéből fakadó magányát és bánatát sajnos nem sokan tudják jól kezelni. Nagybátyja, nagynénje, de még majdnem az összes unokatestvére is kissé lejjebb valónak tartja magánál - ezzel is védve veleszületett rangját. Kivételt csak a másodszülött Edmund jelent, aki nem csupán kedves vele, de valódi bizalmasa. Igyekszik szeretetteljes kapcsolatot kialakítani unokahúgá

Kiket érdemes követi? - önfejlesztés

Úgy gondolom, fontos megválogatni, kinek és minek szenteljük az értékes időnket, ezért igyekszem figyelni arra, kiket követek. Ha ti is hasonló állásponton vagytok, akkor hadd ajánljak 4 tartalomgyártót, akik munkássága az utóbbi időben lenyűgözött. Beszélnünk kell! podcast Az egyik indok, amiért egyáltalán ezt a bejegyzést írom, az a WNM magazin Beszélnünk kell! című podcastje. Ha pszichológiáról van szó, akkor ez az egyik személyes kedvencem. Már pár éve figyelemmel kísérem, szinte az összes epizódot meghallgattam a négy évadból, és a rajongásom továbbra sem apad. Mint már azt párszor említettem a blogon, Orvos-Tóth Noémit mint klinikai szakpszichológust nagyon szeretek, mindig élvezettel hallgatom. D. Tóth Kriszta pedig elgondolkodtató, logikusan felmerülő, és helyenként lazább, személyesebb kérdéseivel azonnal elnyerte a tetszésem. Ez a páros szerintem kitűnően működik együtt, és roppant érdekesen beszélget pszichológiai témákról.  Egyedül a mennyiséggel nem vagyok meg

Gyilkosság Mezopotámiában & Az ABC-gyilkosságok - Agatha Christie maraton

Ebben az évben meglehetősen sok krimit olvastam, és ismét elérkezett az alkalom, hogy Agatha Christie könyveit vegyem a kezembe, ezzel folytatva az Agatha Christie maratonom. (Ha nem tudod, miről van szó, kattints ide !) Gyilkosság Mezopotámiában A másodjára is megházasodott Mrs. Leidner meglehetősen érdekes és hátborzongató leveleket kap. Első férje - aki elvileg meghalt - fenyegető üzeneteket küld neki. Ez rettenetesen megviseli, néha már az idegeire megy, ezért Mr. Leidner felfogad mellé egy áplónőt. Miután Leatheran nővér megérkezik az ásatásra, ahol az archeológus férj és kisebb csapata tevékenykedik, a feszült légkörön kívül nem tapasztal nagyobb problémákat. Míg be nem következik a katasztrófa... Leatheran nővérnek adni az elbeszélő szerepét kitűnő ötlet volt, tekintve, hogy ő kívülálló, és a kedvenc belga detektívünk csak később lépett fel a színen. Agatha Christie önmagához hűen nagyon jól gyanúba kevert mindenkit a kis titkaival, és az utolsó pillanatig nem lehetett tudni a g

E. Lockhart: A hazudósok családja - könyvértékelés

Tavaly nyáron olvastam A hazudósokat , és megkérdőjelezhetetlen volt számomra, hogy idén a második kötetet is az év ezen szakaszában fogom kézbe venni. Bár sok helyen előzménykötetként hivatkoznak rá, ez nem teljesen igaz. Ahogy az írónő ki is emeli, spoilereket tartalmaz a korábbi könyvvel kapcsolatban, hiszen azután veszi fel a fonalat a bevezetés,  még ha nagy része a múltban, eggyel korábbi generációval játszódik is. Ismét kap az olvasó egy családfát és egy térképet a beechwoodi szigetről, amiért én személy szerint roppant hálás vagyok. Carrie (Cadence nagynénie) a tragédia után elmeséli a történetét egy korábbi, hasonlóan sötét titkokkal teli nyárnak.  Két lánytestvérével és szüleikkel már ők is minden nyarat a család magánszigetén töltöttek. Azonban 1987-ben a kiszámítható éves nyaralásuk teljesen máshogy alakult. Minden akkor kezdődött, mikor nagybátyjuk, Dean nemcsak a lányát, Yardley-t hozta magával a szigetre, hanem még három fiút. Egyetem előtt álló srácokat, akik közül egy

Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat - könyvértékelés

Noémi az egyik kedvenc pszichológusom, sok-sok podcastet és videót néztem végig, amiben szerepelt, és mindig élvezet volt hallgatni. Az Örökölt sors című könyvével lett népszerű, ez a kötet pedig valamilyen szinten annak a folytatása.  Valahogy el kell kezdeni, valahogy folytani kell Szóval egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb ezt a könyvét is kézbe veszem. Váratott magára egy darabig anyukám polcán - ugyanis neki vettem meg ajándékba -, de végre sikerült időt szakítanom rá, és kölcsönkértem.  Szabad-e az ember? A végletekig lehetne tárgyalni ezt a kérdést, Orvos-Tóth Noémi azonban leszűkíti a pszichológiára. A transzgenerációs örökségre, amivel mindenki érkezik a felnőtt életébe, és ami jelentősen meghatározza döntéseit, sőt, gondolatait és érzéseit is bizonyos helyzetekben. És aminek elég sarkalatos pontját képzik az anyagiak. Számomra nagyon meglepő volt az írónő tapasztalata, miszerint egy terápiás beszélgetésen a pénz váltja ki a legnagyobb szorongást, erről mernek beszélni legkevés

Guillaume Musso: Egy párizsi apartman - könyvértékelés

Rettenetesen sok ideje várt már a polcomon ez a kötet. A főszereplője már szerepel az író egyik korábbi könyvében, és bár nem tekinthető duológiának, úgy gondoltam, mégis inkább azt olvasom el először. Itt nézhetitek meg a róla készült blogposztom. A legnagyobb télben jöttem rá, hogy legyőzhetetlen bennem a nyár. Találó idézettel kezdi könyvét Guillame Musso. Nem csak egy kis kompenzálás ez számomra, amiért (nagy sajnálatomra) eddig csak karácsony előtt játszódó történeteket olvastam tőle a nyár közepén, hanem főhősnőjére is tökéletesen reflektál. Madeline ugyanis rettenetes lelkiállapotban indítja ezt a kötetet, amiből aztán a későbbiekben valahogy kilábal, és pihenés gyanánt kibérel egy apartmant Párizsban. Csakhogy Gaspard Coutances is kivette ugyanezt a piros-fekete téglákkal tarkított apartmant. És ha két ilyen makacs ember összekerül, ott komplett harc készül kibontakozni. Hamar szimpatizálni kezdtek ideiglenes lakóhelyükkel - ha már egymással nem -, és nem szívesen engedték vol

Tricia Levenseller: A szirénkirálynő lánya - könyvértékelés

A duológia első kötete után rögtön a kezembe vettem a másodikat, kíváncsian várva, milyen kalandokat tartogat Tricia Levenseller Alosának. Főszereplőnk nem mindennapi szülőkkel rendelkezik, azt meg kell hagyni, és ebből adódó képességeit ebben a kötetben is kamatoztania kellett. A történet két hónappal A kalózkirály lánya befejezése után veszi fel a fonalat - ennyi idő kellett ugyanis, hogy Vordan nyomára bukkanjanak, és összerakjanak egy tervet a térkép harmadik darabjának megszerzésére. Miután ezt az akciót - aprócska eltéréssel a tervtől - sikeresen teljesítik, az Ava-lee (és még számtalan kalózhajó) a kalózkirályhoz igyekszik, utasításokat várva. Sötét titkok azonban megbontják a tenger uralkodójának családját, és Alosa úgy dönt, kezébe veszi az irányítást. Szembeszállva apjával elindulnak Isla de Canta felé, reménykedve, hogy az ő legénysége csaphat le először az ott rejlő kincsekre. A kalózkirály bosszújától rettegve még számtalan megpróbáltatás vár a szirénkirálynő lányára. De m

Guillaume Musso: Az angyal hív - könyvértékelés

Meglehetősen hátráltató körülmények dacára végre sikerült elolvasnom. Ez a történet ott kezdődött, hogy megvettem az Egy párizsi apartmant Mussotól, és láttam Molyon, hogy ugyanaz a főszereplője, mint ennek a könyvnek. Nem tekinthető duológiának, de mégis úgy gondoltam, hogy elolvasom ezt előbb, mivel ez íródott korábban. Elmentem a könyvtárba, ahol figyelmetlenségből egy másik könyvet kölcsönöztem ki az írótól, és mikor időt tudtam szakítani rá, hogy olvassak, szembesülnöm kellett ezzel a ténnyel. Szóval az utána következő napomon az utam a könyvtárba vezetett. És mikor kezemben tarthattam végre a jó könyvet, kiderült, hogy karácsony előtt játszódik.  Imádok évszakok és azok hangulata szerint olvasni, úgyhogy eléggé elment a kedvem a kötettől. Kicsit már olyan érzésem volt, hogy nagyon nem akarja, hogy kézbe vegyem. Aztán két nap alatt kiolvastam. Bár a történet eleje elég nyögvenyelősen ment - túlságosan hozzászoktam Agatha Christie csak a bűntényre fokuszáló stílusához -, mikor túll

Tricia Levenseller: A kalózkirály lánya - könyvértékelés

Karib-tenger kalózai fan lévén, mikor az ember olyan hasonlatot lát, hogy "női Jack Sparrow", kénytelen beszerezni az adott könyvet.  Na de komolyra fordítva a szót, rengeteg ajánlást láttam erről a duológiáról, ígyhát tervbe vettem, hogy majd a nyáron sort kerítek az elolvasására. A történet főszereplője - mily meglepő -, a kalózkirály lánya, Alosa. A fiatal kapitány egy izgalmas megbízást kap apjától, egy térképet kell megszereznie egy ellenséges hajóról. Ezt úgy a legkönnyebb (és legkevésbé gyanús) kivitelezni, ha "véletlenül" elfogják. Bár a tűzrőlpattant leányzónak cseppent sincs ínyére, hogy ne ellenkezzen és harcoljon teljes erejével fogvatartóival szemben, kénytelen szerepet játszani. Mondjuk, félteni nem kell, csípős megjegyzéseiből a legénység minden tagjának kijut, de főleg a kapitány által megbízott elsőtisztnek, Ridennek, aki őt felügyeli az idő nagy részében.  Ridennel emberére akad, ugyanis a fiú pont olyan ravasz és szemtelen, akárcsak ő. Ez a két en

James Clear: Atomi szokások - könyvértékelés

A könyv, amire annyian esküsznek. Legalábbis én pszichológiai témában annyit láttam az utóbbi időben a közösségi médiában, hogy felkeltette az érdeklődésemet. A nyaramat egy összeszedettségre motiváló kötettel szerettem volna kezdeni, ezért június elején be is szereztem James Clear világhírű művét. Nagy meglepetésemre az első oldaltól fogva izgalmas volt.  Persze a pszichológiai könyvek érdekesek, és egy-két tény figyelemfelkeltő lehet bennük, esetleg egy frappánsan megfogalmazott mondatot nem tudunk kiverni a fejünkből, de hogy izgalmasak legyenek, ráadásul rögtön, ahogy belekezd az ember... Teljesen váratlanul ért. Az író a saját történetének bemutatásával indítja a könyvet, azon a ponton, mikor egy balesetnek köszönhetően az élete megváltozott. Ez a pár oldal tökéletes bevezető, és egy képet is ad arról, ki áll a sorok mögött. Ezután az alapokkal ismereti meg az olvasót, mik is azok az atomi szokások. (Meg úgy a szokások egyáltalán.) Feltárja előttünk képletét a szokások kialakulásá

Lev Tolsztoj: Anna Karenina - könyvértékelés

Egy több mint 900 oldalas monstrum, az orosz-, és igazából a világirodalom kiemelkedő alkotása. Az eddigi leghosszabb olvasmányom, amit vagy 2 hétig olvastam. A kérdés már csak az, hogy megérte-e? A Gabo Kiadó gondozásában megjelent kötetek (mert ugye 2 részbe szedték) hátuljára mindössze ennyi van írva fülszöveg gyanánt: "regény a házasságtörésről". Lehetetlennek tartaná az ember, hogy többszáz oldalt három szóban ilyen jól össze képes valaki foglalni, de mégis sikerült. Rögtön egy igen kellemetlen helyzettel, éppenséggel egy házasságtöréssel indul a regény, Sztyepan Arkagyics Oblonkszij ugyanis viszonyt folyatott egy nővel. Ami még ennél is rosszabb, hogy a felesége, Dolly, erre rájött. Hogy feszült a családi légkör, az nem kifejezés, ezért Oblonszkij meghívja magához húgát, Anna Arkagyevna Kareninát, hogy békítse meg feleségét. Itt veszi fel a fonalat a történet, melynek szereplőgárdája az orosz nemesség fontosabb alakjaira terjed ki.  Észrevétlen váltásokkal adja át az ol