Stephanie Garber: Legendary - könyvértékelés

A történet

A trilógia második kötetéről van szó, ahol már Tella szemszögéből követhetjük végig az eseményeket. Ebben a részben a Caraval valami igazán nagy dolgot ígér a nyertesnek, de az olvasó nagy meglepetésére most már nincsenek minden útszélen figyelmeztetések arról, hogy nem kell túlságosan beleélni magunkat a játékba. Visszatérve Donatellára, most is pont ugyanolyan makacs és bátor, de vajon mi a helyzet a Fátumokkal? Ők megkeserítik majd az életét, vagy csak részei a játéknak? És persze ott van Legend, ki is ő valójában?

Felépítése

Egy kis visszatekintés után a cselekményszál ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt. Végig rendkívül izgalmas, és fordulatos a történet, csakúgy, mint a Caraval. Alkuk sokasága, és a végén döntést kell hozni. (Természetesen nem zárul le a könyv, mivel ez egy sorozat.)

Személyes vélemény

Wow. De tényleg, wow. Tetszett az első rész is, de ez😍 Fantasztikus, és nekem még Tella is szimpatikusabb volt, amire nem számítottam. Annak ellenére, hogy az előző kötetben kissé felelőtlen döntései alapján ismerhettük meg, most megmutatta, milyen kitartó is tud lenni. Szintén egy letehetetlen könyvről van szó, pedig már nem is játszott olyan nagy szerepet a Caraval. 

Figyelem, a következő sorok spoilert tartalmaznak!

Tellát egyszerűen imádtam. Ahol én már feladtam volna, ő ott sem tört meg. Dante és ő sokkal szimpatikusabbak lettek nekem, mint Julian és Scarlett. Még annak ellenére is, hogy mint tudjuk, a végkifejlet eléggé érdekesen alakult számukra. És ha már a szereplők, Jacks, aki az elején a főgonosz volt a szememben, a végére teljesen megkedveltem. Mármint továbbra is csak úgy tekintettem rá, mint egy gonosz Fátumra, de azért vicces karakter lett. Na meg persze ott van a jóskártyacsomag és Paloma... Ennyi izgalmas dolog mellett szinte elhalványult a játék. Eleinte féltem, hogy ez nem fog tetszeni, illetve most is aggódok a folytatás miatt, ahol már tudtommal nem lesz Caraval, hiszen mégis csak ez volt az alappillér.

Spoiler vége

Nem hittem volna, hogy az írónő képes űberelni önmagát, de sikerült. Várom, hogy elkezdjem a folytatást, de addig is, aki még nem szerezte be a trilógiát, annak kötelező:)