A történet
Hanna Jones szemszögéből követhetjük végig az eseményeket, aki végre 2 év után újra visszatér eredeti munkaköréhez. Már várva várt egy ügyet, amivel bebizonyíthatja, hogy neki a tárgyalóteremben a helye, és most elérkezett az alkalom. Azonban pont egy ilyen fontos feladat közepén állít be a szomszédjába a már túl tökéletes Max. Főszereplőnk ennek ellenére próbál csak az üggyel foglalkozni, de mind a magánéletében, mint a munkájában egyre bonyolodik a helyzet. És ezért az ügyért mindent bele adva harcol, de már nem csak a hírneve miatt, vagy mert átérzi a védettje helyzetét.
Személyes vélemény
Ami konkrétan az első mondat után furcsa volt, az az, hogy E/1 személyben íródott. Ez bizonyára sokatoknak nem meglepetés, de én szerintem még nem olvastam így. Illetve ami még szintén már az első mondatból kiderült, hogy a jelenben járunk. Nos, ez is nagyon ritka, amivel én még nem találkoztam. Ezzel megbarátkoztam, hiszen valljuk be, különleges ez a párosítás, ráadásul egy kortárs magyar írónőtől. Szinte biztos voltam benne, hogy oda leszek ezért a könyvért, pedig egyik kedves rokonom mondta is, hogy lassan indul be a cselekmény. Ezt én kicsit máshogy fogalmaznám, egyszerűen túlidealizált volt az első 60 oldal. Jó, nyilván nem várta el senki, hogy annyira érdekes legyen, mint a könyv többi része, viszont kissé sok volt. Mármint megkapod az állom melód, meg szembejön veled a nagy ő. Ez azért olyan mesebelivé és lapossá tette a történet kezdetét. De aztán végre elindultak a szálak, és innentől rendkívül izgalmas volt figyelni, mi sül ki ebből. A lényeg, hogy az alkotás nagy része élvezhető, és izgalmas volt. És akkor jött az utolsó 60 oldal. Itt most nem a könyv lezárásáról szeretnék beszélni, ez egy trilógia, aminek minden részében másik ügy van, ha jól tudom, és ezzel mindent elmondtam.
Figyelem, következő sorok spoilert tartalmaznak!
Sokkal inkább Jasonről és Hannahról van szó. Annyira sok tiszteletre és megbecsülésre méltó tulajdonsága van Hannahnak, de azok a veszekedések... Komolyan mondom a halálom, amikor az emberek nem bírják megbeszélni, hogy mi a gond, és akkor másnap meg mintha semmi sem történt volna, folytatják a kapcsolatukat. Miért? De tényleg, miért? És a hab a tortán, hogy a kedves főszereplő nemcsak hogy végignézi, hagyja, hogy az az ember arassa le a babérokat a végén (egy közösen megoldott ügyben, nyilván), aki őt legalább ötször megbántotta és átverte.
Spoiler vége
Szóval remélem, hogy a következő résznek a kezdete jobb lesz, és a szereplők letisztázzák a dolgokat. Egyébként 3,8⭐- ot adtam volna szívem szerint, de mivel a Molyon csak 3,5 és 4 közül választhattam, így 4 lett végül, mivel a hibái ellenére tetszett, és várom, hogy belekezdjek a folytatásba.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése