A kötetet recenziós példányként kaptam a Metropolis Media Kiadótól, amit innen is nagyon szépen köszönök nekik❤️ Ettől függetlenül a véleményem természetesen saját :)
A sci-fi nem az én műfajom, és ha ezzel más is van így, megnyugtatására sietnék: ez nem egy olyan tipikus 200 év múlva játszódó disztópia. Persze pár évtizeddel a jövőben játszódik, viszont a társadalmat nem mondanám eltérőnek a miénktől. Annyiban különbözik csupán, hogy Szingapúrban a törvény keze egyre inkább visszahúzódik, és növeli a legális dolgok listáját. És hát ez hogyne vonzaná a megkérdőjelezhető etikusságú vállalatokat?
Minden üzletté válik. A legérdekesebb fejlesztések pedig a feketepiacon könnyen beszerezhető digitális drogok. A Trans-Reality cég nem rest ütősebbnél ütősebbeket közönsége elé tárni, és multimilliomos kliensekkel rendelkezve a határ a csillagos ég. Nemcsak, hogy valóságnak vélt szituációkat ígér, de annál sokkal többet.
Ehhez a nagyvállalathoz kell heteken át tartó komoly munka árán beépülnie Zoltánnak. A főszereplő kém fokozatosan érti csak meg a Trans-Reality filozófiáját és céljait - gondolja ő. De vannak még rejtegetnivalói ennek a piszkos cégnek...
Őszintén meglepett ez a könyv, főleg a nevetséges borítja után. A kiadónál egyre jobb választásokat láttam ilyen téren, és akkor jött ez... Persze, tudom, hogy egy sztorit nem a borítója fog eladni, és hogy az esztétikusság másodlagos szempont, de azért egy kicsit jobban odatehették volna magukat. Tényleg úgy néz ki, mintha 10 perc alatt lett volna összeollózva.
A könyv egyébként 3 részre van tagolva, ebből 2 Zoltán szemszögéből íródott. Eleinte nem feltétlen éreztem szükségességét ennek a döntésnek, teljesen kizökkentett, bár, gondoltam, azért határozott így az író, hogy így ki tudja használni a lehetőségben rejlő fordulatokat. Végülis jobban tudtam azonosulni a második részt narráló hölggyel, és általa betekintést nyerhettünk a szemközti nézőpontba is: milyen árnyoldalai vannak annak az áttörésnek, amit tömegek boldogítására szántak.
Ami még meglepett, hogy egész érdekfeszítő emberi kérdéseket vetett fel az író a szereplők vitázása által. Pontosan mi is a valóság, van-e több valóság, melyik valóság jobb? És természetesen milyen joga van az egyénnek a valóságokban? Csak hogy egy kis ízelítőt adjak:
Az emberek többsége olyan rabságban van, amelyről nincs is tudomása. Munka, gyerekek, unokák, viselkedési normák, törvények, mások véleménye. Ezt ők nem választják, nem is választanak. Ezeket a kötöttségeket a körülmények kényszerítik ránk. Aztán kompromisszumokat hozunk, állandóan. A kompromisszumok pedig megváltoztatnak bennünket, de nem azzá válunk, akik álmaiban szerettünk volna lenni… Elfogadjuk a sors által kínált üzletet, és ezzel el is veszítjük önmagunkat. Rabjai vagyunk annak, amit te „valódi életnek“ nevezel, és ettől szenvedünk leginkább!
Megértem, ha valaki a bejegyzésem után is inkább azt mondja, hogy ez nem neki való, viszont bátran ajánlom azoknak, akik ismerkednek a műfajjal. Nem túl bonyolult, nincs teleszórva unalmasabbnál unalmasabb technikai leírásokkal, és társadalomkritikát megfogalmazó sci-fi.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése