Kaffka Margit: Színek és évek - könyvértékelés

Kaffka Margit leghíresebb regénye, és talán életének lezárása. A mű, amelyben kiteljesedett.

Ezek után nyilván nem meglepő, hogy néhol filozofikus, elmélkedő hangulatú. Főleg az első oldalak, amik be kell valljam, untattak. Azt éreztem, hogy itt egy zseniális nő, évtizedek mondanivalójával, és én erre még nem értem meg. Egy idős hölgy csendes visszaemlékezése, amit sokkal jobban fogok tudni értékelni 40 év múlva.

Viszont szépen beindult az élet, Pórtelky Magda élete. Gyerekkorától kezdve ismerhetjük meg őt, és családját. Végigkísérjük a nővé válását, ahogy először sétál a méregető tekintetek előtt, ahogy férjhez megy. Részletekig menően beszél az asszonyi életéről, mely ebben a korban egy rabszolgáéhoz volt hasonló. Vezetni a háztartást, takarítani, főzni. Minden, minden nap ugyanaz. Közben persze teltek az évek, változások jöttek: gyerekek, költözés. És így egyre fakóbbnak érezte magát Magda. Távolabb és távolabb került az a mesés időszak, mikor még kötetlenül élvezhette gavallérok társaságát, és minden körülötte forgott. Persze rövidebb időszakokban ez újra megtörtént, újra ragyoghatott a társaságok közepén, viszont ez csak átmenet volt. Mentek ki a lelkéből a színek, mikor már a halállal sem először találkozott. Így fejezi be írásait egy magányos, őszi délutánon.

Nagyon tetszettek az erős női karakterek. És itt most nem csak arra gondolok, hogy Magda önálló, férfira nem szoruló nővé nevelte a lányait, lehetőségekért gürizve nekik a tanulásra, hanem a feljebbi generációkra is. Magda anyja és nagyanyja elég befolyásosak voltak a faluban, amit Magda imádott és sokszor ki is emelt: ők megtehetik. Beszélhetnek róluk rossz nyelvek, kacérkodhat ő ifjakkal, mert grószi ott van nekik, és ellene nem fog senki lázadozni.

És hát nyilván Magda karaktere és narrálása is megfogott, sajnáltam és örültem, együttéreztem vele. Még ha ő maga nem is volt olyan nagyratörő tervekkel és izgalmas sorssal megáldva, az én szememben mindenképpen különleges, amiért sokat tanult az élettől, és ennyire elhivatott lett, hogy jobbat biztosítson a lányainak.

Nagyon jól vázolja az egyszerű, vidéki életet a 20. sz. legeslegelején/19. század végén egy bölcs, gondolkozó asszony szemével.