Ez a könyv is jó sokat váratott magára a polcomon, az októberi könyvfesztiválon láttam meg sorban állás közben, megörültem, hogy megjelent a sorozat folytatása, úgyhogy a kasszánál már ő is a kezemben volt. De az igazat megvallva, nagyon nehezen álltam neki. Az előző két kötet alapján féltem, hogy nem lesz annyira izgalmas a történet, hiszen mióta azokat olvastam, rengeteg felejthetetlen olvasási élményem volt. Szóval aggódtam, hogy unni fogom, de ugye azt tudni kell rólam, hogy évtizedenként egyszer hagyok félbe dolgokat. Meg már amúgy is ott csücsült a polcomon...
Tehát elolvastam. Ahogy az az általam eddig kézbe vett Jeffrey Archer művekről elmondható volt, nem letehetetlenek. Ehhez sem ragaszkodtam olyan betegesen, hogy evés közben is olvasnom kellett volna, ennek ellenére nagyon is jó élmény volt követni a szereplőket a fordulatos ügyeikben.
William Warwick igazán érdekes feladatot kap a korrupció megelőzése érdekében: egyik kollégáját kell megfigyelnie csapatával. Jobban mondva kémkedniük kell utána. Nem a legmagasztosabb munkakör, még úgy sem, hogy több negatívum szól a személy ellen.
Mindemellett kezdetét veszi a Rashidi-per, melyben a vádat természetesen Sir Julian és Grace Warwick kisasszony képviselik. A vádlottat meg, nos, egyet lehet tippelni. Annyi persze elmondható, hogy a tárgyalás nem zajlana fejezeteken keresztül, ha nem egy minden hájjal megkent ügyvédje lenne a drogbárónak.
Kiemelném, hogy a sorozat eddigi részei közül - észben tartandó, hogy régebben olvastam a másik kettőt - talán ez nyerte el legjobban a tetszésem. Kellő arányban volt nyomozás, tárgyalás és magánélet, így roppant élvezetes volt olvasni, mivel mindig egy izgalmas helyszínen voltunk. Ráadásul ennyi halálesetet! Lesznek meglepetések, annyit mondhatok...
Viszont egy kissé úgy érzem, a központi detektív karakterünk már nem kap akkora rivaldafényt, az állandó mellékszereplők annál inkább. Míg például az Aki mer...-ben egyértelműen Williamet követte az olvasó, ebben a könyvben szinte az összes (fontosabb) szereplőről volt közelebbi jelenet, melyben csak rájuk fókuszált az író. Ezzel értelemszerűen azt eredményezve, hogy kevesebb oldal jutott az ifjú Warwicknak. Mindamellett, hogy ezt egy kicsit furcsálltam, mikor összehasonlítottam a köteteket, érdekes is volt szemlélni, hogyan változik az író által elénk tárt világ, milyen gondolat foglalkoztatja épp a "főgonoszokat".
Lebilincselő krimit ebben a sorozatban nem érdemes keresni. Viszont egy könnyedebb, de ettől még szórakoztató detektívtörténetet tud kínálni - úgy tűnik, most már 3 könyv óta - Jeffrey Archer.
Már meg is jelent a folytatás, aminek a fülszövege csábítóan hangzik, de azt hiszem, most megint kicsit pihentetem ezt a történetet, mivel rengeteg másik vár rám a várólistámon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése